Újságcikk: 2026 Február

Alsós farsang 2026

   A farsang az év egyik legvidámabb és legszínesebb eseménye az iskolában. Ilyenkor az épület megtelik nevetéssel, zenével és rengeteg ötletes jelmezzel. A pénteki mulatságra már a héten különböző ruhákba öltözve hangolódtunk. Hétfőn hófehérben, kedden kockásban, szerdán szőrösben/szőrmésben/szuperhősösben, csütörtökön csíkosban, pénteken pedig pizsamában mentünk, majd jelmezbe átöltöztünk. A farsanghoz természetesen játékok is tartoznak. Volt lufitánc, székfoglaló, seprűtánc, fánkevő verseny és ivóverseny is. Természetesen nem maradhatott el a sok-sok finomság sem, amit a szülők készítettek. A 3. évfolyamon a pedagógusok farsangi vetélkedőt is szerveztek, amely hatalmas sikert aratott a gyerekek körében, tovább fokozva a nap jó hangulatát. A legizgalmasabb pillanat a tombolasorsolás volt. A kisebb-nagyobb nyeremények még különlegesebbé tették ezt a napot. Ezúton is szeretnénk megköszönni támogatóinknak a felajánlásokat!
   Gyuricza László Kerepes polgármestere; Al Capone Pizzéria; Royal Station; Csömöri KFC; Kistarcsai DM; Tücsök Gyros; L&R Italdiszkont; Kata Boltja; Terike zöldséges; Német Nemzetiségi Önkormányzat Kerepes; Kartfarm Gokart; Panoráma Lovasiskola; Szabó Magda Művelődési Ház Kerepes; Csömöri Babos Síklub.

   

Felsős farsang 2026 – öt nap, öt kontinens

   Február 2–6. között iskolánkban különleges hangulat lengte be a folyosókat és a tantermeket: megrendezésre került az idei farsangi hét, amely az „öt nap – öt kontinens” tematika köré épült. A hét már a plakáton is izgalmas utazást ígért Európától Ázsián és Ausztrálián át Afrikáig és Amerikáig – és az ígéretet be is tartottuk. A készülődés már az előző héten elkezdődött. Rajzórákon az osztályok különböző kontinensek jellegzetes maszkjait készítették el változatos technikákkal. A zsibongó falára kiállított alkotások valódi nemzetközi galériává varázsolták az iskola központi terét: az európai karneváli maszkok finom díszítései, az afrikai maszkok karakteres formái és az ázsiai motívumok gazdag színvilága mind-mind a diákok kreativitását dicsérték. A hét során nemcsak a falak, hanem mi magunk is „átváltoztunk” – különböző kultúrák öltözetei, népviseletek, harcosok, ünnepi ruhák és modern karakterek egyaránt megjelentek. A tanárok is csatlakoztak a játékhoz – volt, aki egy-egy kiegészítővel, más teljes öltözékkel, sőt olyan is, aki a tanórába építette be az aktuális kontinens témáját. Minden délelőtt az adott kontinens autentikus zenéi szóltak a tízórai szünetben, majd a 4. órát jelző kicsöngetés – a „We will rock you” ritmusára – elindította az osztályokat az aulába. A zsibongó, táncoló tömeget megörökítő képen is látható, milyen fantasztikus hangulat alakult ki: a hét elején még visszafogottabb diákok a hét közepére már ovációval fogadták a következő táncot. Vera néni minden nap az adott kontinenshez kapcsolódó koreográfiával készült, amelybe egyre többen és egyre bátrabban kapcsolódtak be. Az osztályok közül a legaktívabbnak az 5. a osztály bizonyult: nemcsak beöltöztek, hanem tantermüket is minden nap az adott kontinens hangulatához illően dekorálták. A hetet a DÖK farsangi suli-bulija zárta, ahol rekord számú jelmezes vett részt. A zenék, a Just Dance táncok és a Kahoot-játék is a kontinensek tematikájához kapcsolódtak, így a szórakozás mellett a játékos tanulás is tovább folytatódott. Az idei farsang valódi forgatag volt: zene, tánc, jelmezek, tombola és rengeteg közös élmény tette felejthetetlenné. Egy hét alatt bejártuk a világot – és közben ismét megtapasztaltuk, milyen jó együtt ünnepelni.

   

Fergeteges élmény a „Melyiket a 9 közül?” előadáson
 
   Intézményünk négy osztálya – az 1.c, a 2.a, a 2.b és a 3.c – különleges lehetőséget kapott a Fővárosi Nagycirkusz és Gödöllői Művészetek Házától: részt vehettek a „Jókai Mór: Melyiket a 9 közül?” című előadáson, amelyet a szervezők a diákok számára ingyenesen biztosítottak. A programra 2026. február 2-án került sor Gödöllőn, a Művészetek Háza Színháztermében.
   Iskolánk a 13 órás előadásra kapott jegyeket, ami végül kifejezetten jól alakult. Hiszen ezt a hideg, havas és fárasztó hétfői tanítási napot egy igazán különleges programmal zárhattuk.  Az előadás igazi fergeteges élményt nyújtott. Az artisták csodálatos világa nyílt meg a gyermekek előtt. A gyerekek lélegzetvisszafojtva, tátott szájjal vagy tapsvihar közepette figyelték mindazt a hihetetlen teljesítményt, amelyet az előadók a testükkel véghez vittek. A látványos produkciók nemcsak szórakoztatták, hanem el is varázsolták a közönséget.
   A résztvevő osztályok számára maradandó élményt jelentett ez a különleges színházi program, amely hosszú időre emlékezetes marad mindannyiuk számára
 
 
Téli tollforgató verseny az iskolában
 
   Az adventi időszak különleges hangulatát idézte meg a karácsonyi tehetségkutató verseny.
A megmérettetés témája a karácsony volt. A felső tagozatos diákok egy előre megadott, ünnepi hangulatú történetkezdést kaptak, amelyet saját elképzeléseik szerint kellett folytatniuk. A beérkezett pályaművek rendkívül sokszínűek voltak: megható, humoros, tanulságos és meglepő fordulatokat tartalmazó írások születtek.
A zsűri értékelése alapján hét tanuló részesült oklevélben kiemelkedő teljesítményéért.
 
 
  A Tollforgató verseny nem először került megrendezésre, és a tavalyi pozitív visszajelzések megerősítettek abban, hogy érdemes hagyománnyá tenni ezt a kezdeményezést. A verseny lehetőséget ad arra, hogy az írás iránt érdeklődő diákok fejleszthessék képességeiket, kreatívan alkothassanak. Ez a program nem csak az íráskészség fejlesztését célozza, hanem a kreativitás, az önkifejezés és a kritikus gondolkodás fejlesztését is. Bízom benne, hogy ez a hagyomány a jövőben is folytatódik, és még több diák kap kedvet ahhoz, hogy tollat ragadjon. Gratulálok minden résztvevőnek és díjazottnak!
 
Lengyel Márta magyartanár
 
   Az alábbiakban a verseny két díjazott pályaműve következik, amelyek méltó módon képviselik a résztvevő diákok tehetségét.
 
 
A Kék harang és az elveszett tél
 
   A falu feletti hegyoldalban, a Jeges-patak forrásánál élt egy különös, magányos lény, akit csak Karácsony Szellemének hívtak. A Szellem feladata az volt, hogy minden évben. december elsején megszólaltassa a világ legtisztább hangú hangszerét, a Kék Harangot. Ez a harang egyetlen csengéssel hozta el a hideg, ropogós levegőt, a vastag, puha havat, és a téli ünnep békéjét. Idén azonban, amikor a Szellem a harangot megkongatta, az néma maradt – a hangja, a szíve, egyszerűen eltűnt belőle. A falu karácsonyi készülődését egy szokatlan, tavaszias idő zavarta meg: a patak zúgott, a fák rügyeztek, és a hó helyett langyos eső áztatta az utcákat.
A karácsony szelleme égen-földön kereste a szívét a harangnak. Addig kutatta, még bele nem botlott a gyermekkori barátjába, a Jégcsap manóba. Megkérdezte régi játszópajtását:
– Szia Jégcsap manó! Nem láttad véletlenül a Kék harang elveszett szívét?
– Szia, nem láttam, de segíthetek keresni – felelte a Jégcsap manó.
– Rendben, még nem néztem meg a falu templomában, sem az iskolájában. Váljunk szét!
– Jó. Én megyek az iskolához, te pedig menj a templomhoz!
– Rendben. – válaszolt a szellem, s ezután már ketten indultak el felkutatni az elveszített lelket.
       Eközben a faluban nagy bánat volt. Az állatgyerekek mind sírdogáltak:
– Hol a hó? – sírt az őzgida.
– Anya, mikor lehet újra szánkózni? – kérdezte a kis mókus.
        Mindeközben az iskolában Jégcsap manó látott egy kék ruhában settenkedő rókát, s megkérdezte tőle:
– Jó napot Róka úr! Te nem láttad a Kék harang szépen szóló hangját?
– Én bizony nem! – felelte, s a marka a zsákja száját erősebben kezdte szorítani, s ezzel elillant a távolba.
          A Jégcsap manónak ez gyanús lett, s ezért elmesélte pajtásának, amit látott. Elkezdték a ravaszdit követni, s azt látták, hogy elindult patak irányába, s ők utána eredtek. A ravasz jószág megállt a patak hídjánál, s elkezdett a közepe felé haladni. Ott megállították a gonosz bestiát, s elvették tőle a puttonyát. Kinyitották, megtalálták benne a legtisztább hangú hangszer kincsét. Az állattal együtt indultak a falu közepére, ahol a haragtorony állt. Az elveszett hangszert összerakták, s december 2-án megkongatták, amitől beköszöntött a téli hangulat, s a falusi lurkók vígan szánkózhattak, hógolyózhattak, a sírásnak nyoma sem maradt.
         Rudit, a rókát két évre szemétszedésre ítélték a lopásért. Minden visszatért a régi kerékvágásba, s azt kívánom, legyen mindenkinek olyan boldog karácsonya, mint végül nekik lett!
 
Nagy Krisztina 5.a osztály
 
A Kék Harang és az Elveszett Tél
 
   A falu feletti hegyoldalban, a Jeges-patak forrásánál élt egy különös, magányos lény, akit csak Karácsony Szellemének hívtak. A Szellem feladata az volt, hogy minden évben. december elsején megszólaltassa a világ legtisztább hangú hangszerét, a Kék Harangot. Ez a harang egyetlen csengéssel hozta el a hideg, ropogós levegőt, a vastag, puha havat, és a téli ünnep békéjét. Idén azonban, amikor a Szellem a harangot megkongatta, az néma maradt – a hangja, a szíve, egyszerűen eltűnt belőle. A falu karácsonyi készülődését egy szokatlan, tavaszias idő zavarta meg: a patak zúgott, a fák rügyeztek, és a hó helyett langyos eső áztatta az utcákat. A Szellem nem értette.
   -Én…. én… én ezt nem értem. Már több 100 éve kongatom minden télen a harangot, de ilyen még soha nem történt. – mondta kétségbeesetten.
Egy darabig csak állt, aztán megpróbálta még egyszer, de hiába, az ugyan olyan néma maradt. Amikor már biztos volt benne, hogy hiába próbálkozik újra meg újra, a harang nem szólal meg, elindult megkeresni a Mikulást. Mikor odaért nagyon meglepődött, csak egy boltíves kaput látott. Óriási volt, színes és világított. Viszont körülötte csak hó, hó és hó volt. Nem értette, hisz szellem években ő még kicsinek számított, és mint a legtöbb gyerek szerette a színes, kirívó dolgokat szóval belépett rajta. A túloldalon egy másik világba csöppent. Minden tele volt boldogsággal, élettel és cukorkával! Ahova csak nézett cukrot, csokoládét, és játékot látott, és persze a Mikulás szorgalmas manóit, de nem engedhette, hogy ez a sok jó dolog elterelje a figyelmét a fő problémáról, szóval elindult Mikuláshoz. Mikor odaért bekopogott, az ajtót egy pingvin nyitotta ki, de ezen már meg se lepődött, hiszen az útja során találkozott manóval, szarvassal, beszélő cukorkával, sőt még egy alsó gatyás jegesmedvével is. A pingvin beengedte hiszen Mikulás már tudta, hogy jön.
-Jaj, hát megjöttél! Már nagyon vártunk! – mondta Mikulás
-Ezt meg honnan tudod? – kérdezte a szellem.
-Az mindegy, de siessünk mert ha nem jössz rá időben, hogy miért nem szólal meg a harang, meghal a karácsony! –közölte Mikulás
Ezután bementek és Mikulás elmesélte, hogy a gyerekek kezdik elveszíteni a hitüket a Kék Harangban, és mivel a gyerekek öröme és hite segíti a harangot, ha már nem hisznek benne, úgy nem fog megszólalni. Viszont egyedül kell megoldania ezt, mert ez a Karácsony Szellem feladata. Nem is kellett több, tudta, hogy ő erre született. Az első feladata az volt, hogy megkeresse a karácsony naplóját, ami csak a Világ könyvtárában van, az volt a szerencséje, hogy ez pont Mikulás házában található, így hamar meg is találta. Amint megtalálta a „mondák” fejezetnél nyitotta ki, ahol a következőket olvasta. Három dolgot kell elintéznie ahhoz, hogy a gyerekek higgyenek a Kék Harangban. Az első, hogy essen a hó karácsony hetében. Nem is kellett több, rögtön fel is ment a felhők közé, hogy megkérje őket. A felhők beleegyeztek, de csak akkor, ha kapnak egy bárányt karácsonyra. A Szellem beleegyezett és hozott nekik nagy nehezen bárányt.
A következő feladata, vagyis a második az volt, hogy összehozza a rég elveszett közös hangot a családokba. Ez nehéz volt, viszont kitalált egy tökéletes megoldást. Elment az ősi, varázslatos eszkimókhoz, akik kérés és kérdés nélkül adtak az örök tűzből. Miután ez megvolt, az összes család házába be kellett juttassa. Ez három teljes napot vett igénybe. Ami azt jelentette, hogy már csak 24 órája volt végezni az utolsó és egyben legnehezebb feladattal. Ami nem más volt mint, hogy megszerezze a világ legnagyobb karácsony fáját. Amit a legmorcosabb és legmakacsabb manója őrzött. El is indult, ahogy ment, mendegélt meg is találta. Ott volt a legnagyobb és legszebb fa és sajnos a manó is. A Szellem bárhogy kérte, sehogy sem akarta átadni a fát.
-Kérlek! Add ide a fát vagy sajnos nem lesz karácsony -kérte a Szellem, de a Manó csak annyit válaszolt rá:
-NEM
-Kérlek szépen! Bármit megteszek csak add oda! – mondta kétségbeesetten.
Ezen már a manó elgondolkozok.
-Bármit? Még a lelkedet is odaadod?
-Igen! Még azt is!
-Akkor odaadom fát, de cserébe örökre a rabszolgám leszel!
-Rendben!
Ez így is lett. A Szellem kivitte a fát egy olyan helyre, ahol mindenki látta. Letelt a 24 óra és a gyerekek nagyon megörültek! Ahogy a szellem is, viszont mivel átadta lelkét, soha többé nem láthatta a gyerekeket! A manó folyamatosan csak bántotta. Aztán történt valami nagyon váratlan, a gyerekek hite és szeretete akkora lett, hogy a Szellem visszaszerezte a lelkét, és még erősebb lett, mint volt. Így kiszabadult. Teltek-múltak a napok és élte az életét magányosan, egészen addig, míg nem kapott egy csomagot.
Kedves Szellem!
Ezt a kis meglepetést neked küldöm sok szeretettel!
Mikulás
Izgatottan kinyitotta és egy kis hórókát talált benne. Így már együtt éltek és együtt kongatták a harangot minden évben! Reménykedjünk benne, hogy most is együtt kongatják a harangot!
 
Socharek Viktória Katalin 6.c
<< Vissza