Iskolai élményeink: 2011 Május
Széchenyi Gála és Gyermeknap 2011
2011. május 29-én szép reggelre ébredtünk, és már tudtuk, ez a nap diákjainkról és a gyermekekről szól majd, hiszen GYERMEKNAP volt.
Délelőtt 10 órakor kezdődött a Széchenyi Gála, amelyen – mint hosszú évek óta mindig – diákjaink lépnek fel, kedveskednek önmaguknak, szüleiknek és talán tanáraiknak is egy műsorral. Minden osztály megtanult egy-egy táncot Ragoncza Imre tanár bácsi segítségével, amelyet elő is adtak. Gyakorlatilag teljes volt a műsor repertoárja, a klasszikus keringőtől a görög és ír néptáncon át a rock and rollig volt minden, amit csak el tudunk képzelni!
Idén azonban nem csak iskolánk tanulói léptek fel a világot jelentő deszkákra, hanem a község nagycsoportos óvodásai is! Öröm volt látni az apróságokat, ahogy szívvel-lélekkel adják elő a megtanult verseket, táncokat az óvónénik segítségével, és jó volt belegondolni, hogy ők ebben az iskolában kezdik el tanulmányaikat, így nem vész el az a sok energia, amelyet ebben a néhány évben- ameddig óvodába jártak- a játékos tanulásra fordítottak.
A gála műsora délig tartott, amikor is elkezdődött az, amire minden gyermek várt, a gyermeknapi rendezvény!
Rendkívül színes programokkal vártuk a kíváncsi ifjúságot: volt népi játszótér, ahol ügyességüket tehették próbára , akár egymás ellen is. A rendezvényen részt vettek a tűzoltók is, itt, aki szeretett volna, beülhetett a tűzoltóautóba, valamint felpróbálhatta a bevetési felszerelést is, ki lehetett próbálni a rendőrautó szirénáját, hangosbeszélőjét, valamint fel lehetett ülni igazi rendőrmotorokra is!
A rendőrség ezek mellett bicajos akadálypályával is készült, ahol azok, akik úgy érezték, kipróbálhatták ügyességüket is.
Részt vettek a gyermeknapon a kerepesi Mosolyvár munkatársai is, akik rendkívül színes kézműves sátorral örvendeztettek meg minket. Lehetett nemezelni, rajzolni és még ki tudja, mit csinálni, hiszen a gyermeki lelemény határtalan…
Emellett bohócok is jöttek, lufihajtogatással, ugrálóvárral, szinte nem volt olyan gyermek, akinek ne lett volna a kezében (hosszabb-rövidebb ideig) lufi. A legnépszerűbb a lufikard volt, ezt a fiatalabb fiúk nagyon élvezték, a lányok inkább az arcfestést választották.
A délután folyamán megérkezett a kerepesi hagyományőrző egyesület is, akiknél visszacsapó íjakkal lehetett kipróbálni erőnket és ügyességünket egyaránt, és elmondhatom, nem volt egyszerű, ennek ellenére tanulóink nagyon szépen helyt álltak.
A legnépszerűbb azonban az élő csocsó volt. Déltől délután négyig folyamatos játék volt, amelybe időnként tanáraink is beszálltak, hiszen ami jó, az tényleg jó…
Eközben a szülők, akik reggel kilencre érkeztek, elkészültek a bográcsban főtt finomságokkal, így senki nem maradt éhes a sok mozgás és játék közben sem.
Kora délután volt egy interaktív mesejáték is, amelyet kicsik és nagyobbak egyaránt élveztek, és részt is vehettek benne a vállalkozó kedvűek (és szerencsések).
Végül a rendezvényt a sportcsarnokban tartott barátságos diák-tanár foci- és röplabda meccs zárta, amelyen kiderült, tanulóink nem véletlenül szerepelnek oly gyakran előkelő helyeken a sportversenyeken…
Köszönjük mindenkinek, aki lehetővé tette ezt a rendkívül élvezetes rendezvényt!
„Sötét erők ébredése”
Jelentés az Éjszakai könyvvarázsról
Tudjátok, hogy mi történt május utolsó szombatján az iskolában? Ha tudnátok, akkor azt kívánnátok, hogy egyszer ti is eljöhessetek ebbe a nagy buliba! Nemsokára ti is részesei lehettek a kalandnak! Figyeljetek csak!
Május 28-án este 9-órakor kezdődött a vigadalom. Volt kaja, pia, tánc, zenebona, ahogy általában egy partin szokott lenni, meg persze jó hangulat is. Ez a „rendezvény” a felső tagozatosoknak volt szervezve, mégpedig jutalomként. Mindjárt az este kezdetén vegyes csapatokká alakultunk – életkorra és nemre való tekintet nélkül. A csapatok még „mentorokat” is kaptak. Nagyon örültünk nekik, mert ismertük őket, mivel rég elballagott „lovak” voltak a Széchenyiből. Tök jó feladatokat kellett végre hajtanunk az éjszaka kellős közepén. Rajzoltunk, kincset kerestünk, verset faragtunk.. A feladatok megoldásához előzetesen 4 „hatalmas” könyvet olvastunk el. Ezek: Balázs Ágnes: Lufi és Szamóca, Gárdonyi Géza: Láthatatlan ember, Rideg Sándor: Indul a bakterház és Shakespeare : Rómeó és Júlia. Aranyos, vicces és érdekes könyveknek bizonyultak. Mikor már kifáradtunk a versírásban és a kincskeresésben, várt ránk finom enni-inni való meg egy kis frissítő tánc, Ragoncza Imre bácsival. Az éjszaka utolsó feladata a jelenetek elkészítése volt. Mindenki nagyon jól és élethűen el tudta játszani a szerepét. Az idő gyorsan robogott velünk, és az első kakasszóra már következett is az eredményhirdetés. A Capulet lányai ( Gál Vivien, Hock-Sirsom Viktória, Cserven Szabina, Petrovics Zsuzsanna, Demendi Dzsenifer) lettek az elsők. Az én csapatom pedig második helyezést ért el, és mi is kaptunk jutalmat, mégpedig egy „nyálcsorgatóan” finom tortát. Mindezek után felmentünk a könyvtárba a nagyokkal szellemet idézni. Még hozzá Széchenyi szellemét. Lehet, hogy kicsit megharagudott Széchenyi, de attól függetlenül nagyon jól éreztük magunkat, és nagyon meg is ijedtünk tőle, mikor megjelent. Igaz, ha nem ijedtünk volna meg, nem is lett volna igazi szellemidézés. Akik még ezután sem mentek haza, velem együtt próbáltak ébren maradni, de ez már nem mindenkinek sikerült. Fáradtan, de felejthetetlen élményekkel gazdagon „vánszorogtunk” haza záróra után. De itt még nincs vége, hiszen néhány óra múlva minden energiánkat a 10 órakor kezdődő nappali gyereknap izgalmai kötötték le.
Köszönjük a szervezőknek, tanárainknak és könyvtáros” néniknek”, mert ennél tökéletesebb éjszakai gyereknapot nem minden „pisis” kap. Úgyhogy sajnálhatja, aki nem jött, (főleg Ricsi a hetedikből), aki a sötét harcok helyett a focit választotta. ) Látszik, hogy pasiból van!
Nemes Bettina 6.b
Élőlánc a Parlamentnél
A SZÉCHENYIS DIÁKOK IS RÉSZT VETTEK A SIKERES REKORDKÍSÉRLETBEN
Jelentés a Kossuth térről
Ebben az esztendőben a WORLD HARMONY RUN, AZAZ A VILÁGHARMÓNIA FUTÁS magyarországi szervezőinek az az ötlete támadt, hogy 2011. május 25-én az ország minden szegletéből érkező gyerekek ezrei fogadják a Parlament előtt az Ausztráliából érkező lángot, és egyben a lelkes tömeg vegyen rész az első magyar élő gyermeklánc rekord létrehozásában a Parlament körül. A program fővédnöke Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke volt.
A szervezők felhívására a mi iskolánk is jelentkezett erre a felemelő, ugyanakkor érdekes és izgalmas országos eseményre. A Diákönkormányzat szervezésében közel 40 diák lehetett így részese a sikeres rekord állításnak, és szerzett egy életre szóló élményt iskolánk névadójának, gróf Széchenyi Istvánnak gondolatához híven:
EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN
Ha egyszerre sokan összefogunk egy közös cél érdekében, egyéni képességeinktől függetlenül kiemelkedő eredmény érhetünk el.
Müllnerné Szabó Margit
DÖK-ot segítő tanár