Újságcikk: 2015 Június
SZÜLINAPOT ÜNNEPELT AZ ÉJSZAKAI KÖNVVARÁZS ÉS ÉN IS
„Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek”
Előre bocsájtom: „ a most következő tartalomban a nyugalmat megzavaró, az olvasót érzékenyen érintő részletek lehetnek” Csak saját felelősségre olvassák tovább.
Büszke, boldog és szomorú vagyok. Nagyjából ebben a sorrendben. A sors úgy hozta, hogy május 31-én, az éjszakai könyvvarázs születésének X. évfordulóján 27 gyerekkel ünnepeltem a saját szülinapomat is az iskolában.
Büszke vagyok, mert már 10 éve indult útjára ez a program az alig 1 évig nálunk tanító, nagyon kedves rajzszakos kolleganőm, Szebeni Szonja (minden jót Szonja!) és az én közreműködésemmel. Azóta töretlen a sikere. És bár a keretek adottak, minden évben sikerült új tartalommal megtölteni, és ehhez évről évre akadtak lelkes, kihívásokat kedvelő kollégák, aki mindent vállaltak a nemes cél érdekében. Az idén még inkább nagy volt a lelkesedés. Könyvtárosok, testnevelő, alsós és felsős kollégák, sőt volt diákjaink sürgölődtek, hogy a program a lehető legjobban sikerüljön. Olyan csapattal dolgozhattam együtt, akik hetek óta velem együtt azon fáradoztak, hogy ez a jubileumi alkalom tényleg emlékezetes legyen. Rengeteg ötletelés, rejtvények és feladatok készítése, gyűjtő munkák, sütés-főzés, bevásárlás előzte meg a „bulit”, hiszen az idén is könyvekkel, könyvek között kellett elvarázsolni a XXI század nebulóit úgy, hogy jövőre is itt legyenek, és megtiszteltetés legyen számukra a lehetőség, hogy valamelyik csapatban versenyezhetnek.
Boldog, mert a több mint 7 órás program az idén igazán remekül sikerült. Senki nem volt álmos, mindenki teljes erő bedobással küzdött a feladatok végre hajtása során, derekasan evett-ivott a büfében, hogy legyen ereje minél több éjszakai valuta: ZED gyűjtésére , amit aztán elvásárolhatott az erre az alkalomra kialakított „szatócs boltban”. Jókedv, vidám zenebona, kipirult arcok, csillogó szemek és kérdések: jövőre is lesz, ugye?
De hajnali háromkor a tiszteletemre felcsendülő „boldog születésnapot, Margit néni” bizony könnyeket csalt a szemembe. Újra átéltem és szembesültem azzal, hogy milyen szép hivatást kaptam a sorstól, hogy 31 évig azt csinálhattam, amit a legjobban szerettem, hogy minden napra jutott egy-egy piciny csoda, ami segített felállni, megállni az élet legnehezebb pillanataiban is. És ez most véget ér. Igen, én akartam nyugdíjba menni, én akartam egy picivel nyugodtabb hétköznapokat…de nem ilyen véglegesen, nem ilyen egyszerre. Jó lett volna a még félbe hagyott vállalásaimat befejezni, a 7. évfolyamba lépő osztályomat elkísérni a ballagásig. Jó lett volna látni a folytatást. Ha kapok 10 óra visszatanítási lehetőséget. Sajnos ez a vágyam nem vált valóra, így csak tiszta szívvel üzenhetem Ady szavait mindazoknak, akik már nélkülem folytatják ezt a minden nap embert próbáló, felemelő és gyönyörű munkát.
„Adja meg az Isten, mit adni nem szokott, száz bús vasárnap helyett, sok víg hétköznapot,”
Köszönöm minden volt és jelenlegi kollégámnak, tanítványaimnak a megszámlálhatatlanul sok segítséget és szép emlékeket.
Müllnerné Szabó Margit
magyartanár
Az év pedagógusa
A Kerepesi Széchenyi István Általános Iskolában Franka Tibor Polgármester Úrnak köszönhetően ismét sor került az Év Pedagógusa díj átadására. Idén olyan pedagógus kapta, aki gyerekközpontú pedagógiai magatartásával, eredményes oktató-nevelő munkájával, az intézmény közéletében aktív részvételével példát mutat, kifogástalan munkaerkölccsel bír és az alsós reál munkaközösség vezetője is.
A tantestület szavazata alapján a díjat: Karó Valéria tanítónő vehette át. Gratulálunk!
Reméljük, a továbbiakban is számíthatunk a Polgármester Úrra, aki ezzel is elismeri oktató-nevelő munkánkat!
Fazekasné Rácz Gabriella
Előre hozott gyereknap a Széchenyiben
Széchenyi gála és gyereknapi programok szórakoztatták május 3. hétvégéjén az iskola nebulóit és kistesóit. Szép idő köszöntötte a szombatot és a várakozással, izgalommal teli, már korán gyülekező fellépőket és vendégeket. A jó kezdéshez pazar folytatás társult. Ragoncza tanár úr minden fellépője vastapsot kapott, hiszen igazán kitettek magukért a fellépést vállaló osztályok, diákok. Csak csendben jegyzem meg, hogy iskolánk egyik legértékesebb, legszínesebb alap programja a tánctanulás, aminek eredménye ilyenkor válik láthatóvá igazán. Szívből gratulálunk Imre bácsinak.
A gála végeztével máris várták az éheseket a közben szülők által frissen főzött harapnivalók és a már megszokott játékok: óriás csúszda, mászó fal, ugráló vár, sőt a legbátrabbakat egy kis asztronauta kiképző kerék is, meg persze a kézműves foglalkozások, arc- és tetkó festések, gyöngy fűzés. Idén új színfolttal gazdagodott a kínálat. A Magyarországon is egyre népszerűbbé váló mini golffal is megismerkedhettek a gyerekek 6 mobil pálya felállításával. Az osztályok nem csak golfozni tanultak meg, de egy rögtönzött bajnoki versenyben is részt vettek. Nem kis meglepetésünkre igen ügyes és eredményes diákokat fedeztünk fel az új sportág számára. Kupát nyertek: Bálint Boglárka (2.b), Nagy Jázmin(3.a), Kő Zsuzsanna (4.c), Fazekas Dominik (4.a), Marczell Petra (4.b),
Verdes Roland (5.o), Gáspár Ákos (6.b). Gratulálunk nektek.
Köszönjük a diákok nevében a sok anyagi és gyakorlati segítséget, ami biztosította ennek a szép napnak a programjait: A Polgármesteri Hivatal, az SZMK, az iskolai alapítvány, a diákönkormányzat anyagi támogatását, a Gyerekház dolgozóinak a kézműves foglalkozásaikat és minden tanító és tanár kollégámnak a részvételt.
M. Sz. M.
DÖK